Gyakran Ismételt Kérdések
- K: Hallottam a híradásokból, hogy újra megnyitják a mecseki uránbányát. Ez már teljesen biztos, eldöntött kérdés?
V: Nem. A WildHorse Energy Hungary Kft. egyelőre csak ún. kutatási joggal rendelkezik meghatározott területeken, melyek egy része valóban a bezárt mecseki uránbánya közvetlen szomszédságában található. A kutatás célja, hogy a rendkívül nagy mennyiségű, korábbi uránkutatási adat valamint korlátozott mértékű új kutatás eredményei alapján eldöntsük, az uránérc gazdaságos kitermelése műszakilag megvalósítható-e egyáltalán. Természetesen a WildHorse nem fogott volna bele a munkába, ha nem látna minderre reményt, de a kutatás végeredménye még korántsem eldöntött kérdés.
- K: Tudomásom szerint világszerte sorra felszámolják az atomerőműveket a megoldatlan környezeti problémák miatt. Miért van akkor szükség most az uránbányára?
V: Korábban, 20-30 évvel ezelőtt valóban volt ilyen tendencia, bár az is inkább abban nyilvánult meg csupán, hogy több országban nem építettek új erőműveket, de a meglevők tovább üzemelhetnek élettartamuk végéig, néhány, jelentős gazdasági erőt képviselő ország pedig (pl. Franciaország, Japán) soha nem is hagyott fel az építéssel. Napjainkban viszont világszerte az atomenergia reneszánsza várható, elsősorban a globális felmelegedés és klímakatasztrófa fenyegetése miatt, ugyanis az atomerőművek gyakorlatilag nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. További fontos szempont, hogy az atomerőművek üzemanyaga, az urán, nem kötődik annyira egyes kisebb, politikailag gyakran instabil régiókhoz, mint pl. a kőolaj és a földgáz.
- K: A mecseki uránbányát néhány éve zárták be, mert gazdaságtalan volt a termelés. Hogy lehet, hogy most mégis megéri kitermelni az ércet?
V: A mecseki termelés csaknem tíz éve, 1997 végén fejeződött be. Az urán világpiaci ára az utóbbi 3 évben (2003-tól) kb. az öt-hatszorosára emelkedett és a növekedés egyelőre töretlenül folytatódik. Ha később lesz is esetleg csökkenés, az ár feltehetően már akkor sem fog többé visszaesni a kilencvenes évek alacsony szintjére.
- K: Miért nőtt meg ilyen jelentősen az urán világpiaci ára?
V: Elemzők szerint a közeljövőben a világgazdaság alakulásában Kína és India gyors fejlődése meghatározó szerepet fog játszani már csak az országok mérete és népességük nagysága miatt is. Ez nem képzelhető el az energiatermelés jelentős növekedése nélkül, bármennyire törekednek is a takarékosságra, márpedig e két állam fejlesztési terveiben az atomenergia mellett tette le a voksát. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is újraértékeli az atomenergia szerepét energiapolitikájában. Az urán világpiaci árának növekedéséhez hozzájárul még egyéb energiahordozók –
főleg a szénhidrogének – tartósan magas ára is.
- K: Ez az egész nem csak valamilyen tőzsdei manőver része?
V: Nem. A WildHorse Energy már eddig is jelentős összeget költött el Magyarországon leányvállalatának létrehozására, az engedélyek megszerzésére, a kutatáshoz szükséges tervek elkészítésére. Feltett szándéka folytatni a kutatást és kedvező esetben megkezdeni a kitermelést, de természetesen gazdaságtalan bányászatot nem fog végezni.
- K: Megint egy külföldi cég kezébe fog kerülni a nemzeti vagyon egy része?
V: Korántsem. A kitermelt urán értékesítéséből származó bevétel nagyobb része magyar munkavállalóknak és alvállalkozóknak lesz kifizetve, a társasági adó, ÁFA, személyi jövedelemadó pedig az állami költségvetésbe kerül. A WildHorse tevékenységébe a befektetők már eddig is komoly összeget invesztáltak, melyet a cég – a világszerte futó,
egyéb projektjei mellett – részben Magyarországon költ el. Természetesen ez a cég is nyereséget szeretne a tevékenysége után, de ennek egy részét ismét csak Magyarországon fektetné be további fejlesztésekbe. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kutatáshoz és a kitermelés megindításához a WildHorse jelentős tőkét hoz be az országba, aminek befektetésével elég komoly kockázatot is vállal.
- K: Azt hallottam, hogy az állam csaknem 20 milliárd forintot költött a mecseki uránbányák bezárására, a környezeti károk felszámolására és a rekultivációra. Ezt az óriási összeget akkor hiábavalóan költötték el?
V: Nem. A korábbi állami bányászat okozta károk felszámolása mindenképpen az állam feladata, amit előbb-utóbb el kellett végezni. A WildHorse tevékenysége semmilyen módon nem akadályozza a még hátralevő rekultivációs feladatok végrehajtását és nem teszi feleslegessé a már elvégzett munkákat, hiszen más területen és más technológiával tervezi a kitermelést.
- K: Tíz éve sincs, hogy befejeződött a mecseki uránbányászat. Nem lett volna érdemes bezárás helyett fenntartani a bányákat, ha most újra gazdaságos lehet a termelés?
V: Ezt a kérdést nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel megválaszolni, és igazából nem is a WildHorse-nak szól, inkább az állami vezetésnek. Mindazonáltal annyit elmondhatunk, hogy az urán világpiaci árának ilyen drámai növekedését senki sem látta előre a kilencvenes években. Ugyanakkor pusztán a bányászati létesítmények (aknák, vágatok, gépek, berendezések, stb.) fenntartása is sok-sok milliárd forintot igényelt volna. Az állami költségvetés szűkös lehetőségei ezt a kockázatvállalást – vagyis hogy bizonytalan ideig jelentős összeget költsenek fenntartásra egy esetleges későbbi gazdaságos kitermelés reményében – nem tették lehetővé. A rendelkezésre álló forrásokat inkább arra használták, ami úgy is elkerülhetetlen lett volna előbb-utóbb, vagyis a károk felszámolására és a rekultivációra. Esetleg a felszámolt létesítmények egy része hasznosítható lett volna az új bányászati tevékenység során, bár a WildHorse inkább az ISR-technológiát (l. 18. kérdés) részesíti előnyben, melyhez a korábbi létesítmények már nem alkalmasak.
- K: Úgy hallottam, hogy az uránérc egy része Pécs város alatt található. Ezek szerint a város területén belül létesülne bánya?
V: Nem. Külszíni létesítmények lakott területen, védett természeti területen semmiképpen sem lesznek, legfeljebb fúrások korlátozott számban, melyeknek területigénye néhányszor tíz négyzetméterre tehető.
- K: Az újságok szerint a Kormány nem akarja a bánya újranyitását. Akkor a WildHorse miért foglalkozik mégis tovább a témával?
V: Ezzel kapcsolatban két kérdést fontos tisztázni. Egyik, hogy nincs szó a bezárt uránbánya újranyitásáról, a WildHorse más területen, és szándékai szerint más technológiával tervezi a kitermelést. Másik, hogy az új bánya – helyesebb inkább új kitermelést mondani – megindítása nem kormányzati döntés kérdése. Magyarországon, mint jogállamban az ásványi nyersanyagok – így az uránérc – kutatása és kitermelése jogszabályokban meghatározott, különböző hatósági engedélyek alapján végezhető tevékenység. Aki eleget tud tenni a jogszabályi feltételeknek, végezheti e tevékenységeket, természetesen hatósági felügyelet mellett. Ezért ha a Kormány illetékesei úgy nyilatkoznak, hogy nem tervezik a bánya újranyitását, akkor az igazat mondják, de ez teljesen független dolog a WildHorse tevékenységétől.
- K: Megint az emberek feje fölött döntenek ilyen fontos kérdésben. Miért nem vonták be az engedélyezésekbe a lakosságot és a környezetvédő szervezeteket?
V: Jelenleg csak a kutatási szakasz elején vagyunk. Maga a kutatás csak elhanyagolható környezeti hatásokkal jár, ezért van az, hogy a jogszabályok nem írják elő a környezetvédő szervezetek bevonását az engedélyezési eljárásba, elegendő a környezetvédelmi hatóság állásfoglalása. A lakosságnak az a része, melyet maga a kutatási tevékenység közvetlenül érint – tehát a kutatással érintett ingatlanok tulajdonosai – részt vesznek az eljárásban. Ebben az esetben a hatóságok éppen azzal követnének el jogsértést, ha olyan szervezeteket is bevonnának, melyekre nem tartozik a kutatás engedélyezése. Ha a program a következő fázisba lép, akkor a kitermelés előtti, környezeti hatásvizsgálati eljárásban már részt vehetnek a környezetvédő szervezetek, illetve a teljes érintett lakosságból bárki hozzászólhat. Mindemellett a
WildHorse már eddig is informálta terveiről a legfontosabb érintetteket (egyes hatóságok, önkormányzatok), és a jövőben nyilvánosságra fogja hozni mindazon eredményeket, melyek nem sértik üzleti érdekeit, illetve tájékoztat a program előrehaladásáról és további terveiről. A WildHorse célja, mind a hivatalos szervek, mind a lakosság számára
nyílt és átlátható módon tervezze és végezze tevékenységét, mert csak az emberek csak így győződhetnek meg arról, hogy a tervezett tevékenység a lakosság számára előnyökkel jár.
- K: Az új bánya a régi helyén létesülne?
V: Nem. A régi bánya területén az érc nagy részét már kitermelték, de műszaki szempontból is nagyon nehéz lenne termelni ott, ahol a korábbi bányászat üregrendszere található. Mindezen túl, ez jogi szempontból sem képzelhető el, minthogy ezen a területen jelenleg és még hosszú ideig a Mecsek-Öko Zrt. bányatelkei találhatók, és ez kizár mindenki mást a bányászati tevékenységből.
- K: Mi a biztosíték arra, hogy ebből nem lesz egy „magyarországi Verespatak”?
V: Szeretnénk leszögezni, hogy a WildHorse Energy-nek semmi köze a verespataki eseményekhez. Ausztrália kontinensnyi ország, igen jelentős bányaiparral, melyben számtalan társaság működik és indokolatlan azt feltételezni, hogy két cégnek bármi köze van egymáshoz pusztán csak azért, mert ugyanabban az országban van a székhelyük.
Ami a dolog technikai részét illeti, az arany és az urán kitermelése és feldolgozása jelentősen eltér egymástól. A WildHorse által Magyarországon alkalmazni kívánt technológia nem jár meddőhányók vagy zagytározók létesítésével és nem használnak hozzá cianidot vagy más, agresszív vegyi anyagot sem. A WildHorse-nak feltett szándéka a környezet megóvása, a tevékenység pedig szigorú hatósági engedélyezés és felügyelet mellett folyik. Megjegyezzük, hogy a korábbi uránbányászat 40 évig folyt úgy, hogy végső soron nem okozott helyrehozhatatlan környezeti károkat, jóllehet
hagyományos technológiával végezték úgy, hogy a kezdeti tervezésnél nem is mindig jártak el kellő körültekintéssel.
- K: Pécs Európa kulturális fővárosa lesz 2010-ben. Nem fogja az új bánya elriasztani azokat, akik ide látogatnának?
V: Az uránérc-bányászat alapvetően biztonságos tevékenység. A cég arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsa a külszíni hatásokat. Mindezen túl, még a WildHorse számára legkedvezőbb forgatókönyv mellett sem képzelhető el, hogy 2010- ben kitermelés folyjon a területen, legfeljebb az előkészítés fázisáig lehet addigra eljutni.
A tervezett kitermelési technológia (l. 18. kérdés) egyébként sem jár olyan „látványos” külszíni létesítményekkel, mint a korábbi bányászat (melyből egyébként semmit sem lehetett Pécsett észrevenni). Viszont sokat lehet ártani a városnak azzal, ha – akár csak tájékozatlanságból – indokolatlanul és megalapozatlanul rémhíreket terjeszt valaki a majdani kitermelésről, ez valóban elriaszthat egyeseket.
- K: Milyen kutatásokat terveznek?
V: A kutatás tervezett módjai közé tartozik a természetes gamma-sugárzás légi úton történő regisztrálása, földtani térképezés, szeizmikus mérések, néhány kutatófúrás lemélyítése, de a legfontosabb a régi kutatási adatok korszerű feldolgozása és újraértelmezése.
- K: Mennyi ideig tartanak majd a kutatások?
V: A kutatási engedélyek 4 évre szólnak, de bizonyos feltételek teljesülése esetén kétszer két évvel meghosszabbíthatók. Ugyanakkor azokon a részterületeken, melyeket korábban már alaposan kutattak, ez a tevékenység hamarabb is befejeződhet.
- K: Ha a kutatások eredményesek lesznek, melyek a további engedélyeztetési lépések a kitermelés megkezdéséig?
V: A legfontosabb további lépések a környezetvédelmi engedélyeztetés (környezeti hatásvizsgálat alapján), bányatelek megállapítása, külszíni és földalatti létesítmények engedélyeztetése, a kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv elkészítése és jóváhagyása.
- K: Milyen technológiával tervezik az urán kitermelését?
V: A WildHorse előnyben részesíti az úgynevezett földalatti perkolációs, angol rövidítéssel ISR (in situ recovery = „helyben kinyerés”) eljárást. Ezt az utóbbi 30 évben egyre szélesebb körben alkalmazzák világszerte. A módszer azon alapul, hogy az urán – akárcsak a természetben – megfelelő körülmények között nagyon könnyen oldatba
vihető. Lényege, hogy fúrólyukakon keresztül oldószert juttatnak az érctestbe, majd az oldatot más lyukakon keresztül a felszínre szivattyúzzák, ahol ioncserélő gyantán kivonják belőle az uránt. Ezt követően a regenerált oldószert újra felhasználják. Mint látható, ez egy zárt körfolyamat, ahol a kutak megfelelő kialakításával és elrendezésével
megakadályozható, hogy az oldat kijusson az érctesten kívülre. A termelés befejeztével
az érintett kőzetrészt tiszta vízzel átöblítik, majd a lyukakat cementezéssel lezárják. Fontos még megemlíteni, hogy jóllehet korábban az oldáshoz híg kénsavat (kb. a gyomorsavval azonos töménységűt) használtak, ma már terjed a szén-dioxiddal és oxigénnel dúsított víz alkalmazása, és a WildHorse is ezt tervezi. Tulajdonképpen ugyanezen a kémiai folyamaton alapul az az urántermelés, melyet jelenleg is végez a Mecsek-Öko Zrt., csak éppen környezetvédelmi célból: a korábbi bányaüregekbe leszivárgó, oxigénben gazdag csapadékvíz kioldja az uránt, majd a bányavizet egy aknából a felszínre szivattyúzzák és kivonják belőle az uránt. Ami itt egy lassú, természetes folyamat, az a földalatti perkolációs technológiánál felgyorsítva játszódik le. Nem zárhatjuk ki azonban, hogy a mecseki lelőhelyen ez az eljárás különféle geológiaiműszaki okok miatt nem lesz alkalmazható, ekkor megfontolás tárgyát fogja képezni a mélyműveléses bányászat is.
- K: Milyen előnyökkel jár a földalatti perkoláció a hagyományos bányászattal szemben?
V: Először is, ezzel a technológiával számos, az érces kőzetben természetes módon megtalálható, ártalmas anyag nem is kerül a felszínre, mert azok sokkal kevésbé oldhatók, mint maga az urán. Ezek közül ki kell emelni a rádiumot: sokan nem is tudják, hogy az uránérc gamma-sugárzásának nagy része nem az urántól, hanem annak bomlástermékétől, a rádiumtól, illetve annak származik. Következő előny, hogy a módszer alkalmazásával nincs szükség aknákra, meddőhányókra, ércdúsító üzemre és zagytározókra, mindössze a nyomó- és szívókutak csövei jönnek a külszínre, illetve az őket összekötő csőhálózat, valamint az ioncserélő oszlopok és oldatkezelő tartályok (apró családi ház méretűek vagy még kisebbek) láthatók a felszínen. Külső megjelenésében a módszer sokkal inkább emlékeztet a kőolaj- és földgáztermelésre, mint a megszokott bányászatra. Végül, de nem utolsósorban az eljárás jóval olcsóbb,
hiszen nem kell óriási kőzettömegeket megmozgatni.
- K: A környezeti kockázatokkal szemben milyen előnyökkel jár majd a bányászat a térség számára?
V: Első helyen említendő a foglalkoztatás, mely nem csak a cég közvetlen alkalmazottait jelenti, hanem a közvetetten, az alvállalkozóknál foglalkoztatott dolgozókat is, nem is beszélve arról az áttételes hatásról, hogy a kitermelésből élők jövedelmüket nagyrészt helyben költik el, tehát a kereskedelem és szolgáltatás is profitálhat a tevékenységből. A
további előnyök közt kell említeni a helyi adókat, illetve a megnövekedett központi adókból visszajutatott részt. A WildHorse szándéka szerint aktívan részt venne a helyi közéletben, támogatást adna közcélú beruházásokhoz, rendezvényekhez.
- K: Az energiahordozókkal kapcsolatos, mostani sorozatos problémákra gondolva, fog nőni az ország energiabiztonsága, ha megindul a bányászat?
V: Valószínűleg igen. A WildHorse-nak feltett szándéka, hogy előnyben részesíti a hazai felhasználókat a termék értékesítésénél.